Csupafül I.

Csupafül

Fésűs Éva azonos című meséje nyomán tanulságosnak szánt elbeszélő költemény a Kovács lányoknak

1. Ének

Kis nyuszi a mesénk hőse,

Tuti nem kell félni tőle.

Két hatalmas nagy, puha fül:

A neve is ez: Csupafül.

Tudjátok mi a kedvence?

Zöldségfaló ám őkelme. 

Olyan neki a friss retek,

Mint nektek a Fanta szelet.

A roppanós finom falat

Nyusziszájban édes zamat. 

Annak nem tud ellenállni,

Jajj, minek is megpróbálni?

Ne gondold, hogy küzdött nagyba',

Zsebpénzét a boltban hagyta.

Pedig másra tartogatta,

Egy közelgő szülinapra.

Ajándékot akart venni, 

Édesanyját hogy meglepi.

Jaj, elfogyott, nem lesz mibül,

Lekonyult a kis nyuszifül.

Sötét felhő ült szívére,

Eső esett bús fejére.

Elcsábította a hasa,

És a végén jól becsapta.

De meglátott egy hirdetést,

Piros betűk, nagy hírverés.

Ezerjófű gyógyszertárnak

Ablakában ezek àlltak:

"Gyűjtsd ügyesen a kamillát,

Orvosság lesz abból mindjárt!

Zsákonként jár a munkabér,

Egyenként egy réti tallér!"

"Pénzt lehet itt keresni,

Néhány zacskót teleszedni!

Virágot szedni az játék,

Így meglesz a szép ajándék!"

Fülecskéjét kihegyezve,

Be is lépett az üzletbe.

Vert a szíve, kicsit izgult,

Nem nagy úr ő, csak egy kisnyúl.

A patikus, egy morcos borz

Sosem kapkod, jól megfontolt:

"Szia Nyulam! Nesze, fogjad,

Három üres zsák is nyomban.

Szedd most szépen mindet tele,

De nem giz-gazzal kibélelve!

Csak kamilla legyen abban,

El ne veszítsd a bizalmam!"

"Igenis Borz Bácsi!"– mondta,

És a rétre szalad gyorsan.

Nevetett most égre, földre,

Boldogan állt fülecskéje.

Mások már ott ügyeskedtek,

Nyuszik, ürgék és egy süngyermek.

Megfigyelte, ők hogy szednek,

S tetterősen nekikezdett.